Egy séta Szekszárdon

Szekszárd – Babits, Garay, és az én szülővárosom… na jó, ez a sor így egy kicsit erős. 😀 Kezdjük újra: borváros – a Kadarka és a Bikavér városa, ahol szurdikok, szőlők, tanyák, pincék és dombok váltják egymást. “Élhető, kulturált, délelőtt mozgalmas, délután mediterrán módon csendes” hely, ahová elsősorban tényleg mindenki a borok miatt érkezik (és leginkább a Szüreti Fesztivál időszakában), de ha kíváncsi lennél mit tud még mutatni ezen kívül kis városunk, akkor csatlakozz hozzám és tegyél egy sétát Szekszárd belvárosában.

Ha busszal, vagy vonattal jössz, nagyjából ugyanoda fogsz érkezni, a pályaudvarok egymás szomszédságában vannak, az ingyenes parkolási lehetőséget pedig a csatolt térképen feltüntettem.

Innen a gesztenye és platánfákkal határolt árnyas sétányon indulhatsz el a központ felé. Az első jellegzetes – sárga és robusztus – épület a múzeum lesz, nem lehet eltéveszteni:

Wosinsky Mór Megyei Múzeum

A hatalmas, tiszteletet parancsoló épület négy állandó kiállítással várja a látogatóit, főként helytörténeti jelentőséggel, Tolna megye múltját mutatják be évszázadról évszázadra. Az én kedvencem itt mindig is a mamut volt (vagy legalábbis a közelben talált csontváza), de az épület padlása is eszméletlen menő, filmbe illő helyszín, ahol rengeteg elfeledett kincs lapul – a Múzeumok Éjszakája programsorozat keretein belül általában bepillantást nyerhetünk ide is. 😉 Ha nem esik az eső, vagy nem vagy kíváncsi konkrétan valamelyik részlegre, akkor szerintem indulj is tovább és majd a nap végén térj be esetleg nézelődni.

A következő jellegzetes épülete Szekszárdnak a Művészetek Háza – az egyik legjobb #instaspot a városban:

Művészetek Háza

Az egykori zsinagóga ma a város egyik legszebb kulturális intézménye, kortárs művészek kiállításainak, komoly- és könnyűzenei koncertek helyszíne.

Innen már csak egy lépésre van a Promi park:

Prométheusz park

A város szívében egy mini Central Park… 😛 hatalmas zöld pázsit, kanyargó ösvények, dús növényzet, és a mitológiai Prométheusz, aki éppen lopja a tüzet az istenek hegyéről az emberek számára… miközben a keselyűk már várják.

Gyerekként imádtunk ezekre a sziklákra felmászni, leugrálni és bújócskázni köztük – a legjobb program volt!

Tovább a központ felé – át egy hatalmas épület lábai alatt, és el Háry mellett, akit minden szekszárdi ismer:

Háry János magyar mesehős, a nagyotmondásáról híres huszár, aki számtalan hőstettet hajtott végre élete során a háborúkban és akiről 1843-ban Garay János írt egy elbeszélő költeményt Az obsitos címmel. A híres Szüreti Napokon, a város legnagyobb rendezvényén hagyomány szerint a borászok koccintanak a huszár lovának patkójával.

A főutca túloldalán már a város központja, a Garay tér vár minket – innen kezdődik a város macskaköves sétálóutcája a domb felé és valahol itt találkozik az Alföld és a Dunántúli-dombság.

Ha Háry nem is annyira biztosan szekszárdi születésű, kitalálója Garay János annál inkább, a róla elnevezett iskolákba jártam én is… 🙂 (az általánosba, amikor még létezett, aztán a gimibe, amikor még büszke lehetett rá bárki…)

A tér egyik új látványossága a könyvszekér, ahol érdemes megállni pár percre, ha értékeled a fillérekért kapható régi könyveket. Ha pedig még többre vágynál, sétálj át a Mattioni házhoz, ami a könyvtár udvarán bújik meg! Vagy folytasd az utad fölfelé…

A következő állomásunk a Béla tér – főtér, templommal, városházával, szökőkúttal, parkkal, ahogy illik:

Vármegyeháza

Gyönyörű hófehér, oszlopos, klasszicista épület. Levéltár működik benne, belső udvarán pedig egy bencés apátság romjai láthatók.

I. Béla király rövid uralkodásának ideje alatt, 1061-ben alapította a szekszárdi bencés apátságot. A templomot a királyi család temetkezési helyének szánták és a hagyomány azt tartja, hogy I. Bélát 1063-ban itt is helyezték örök nyugalomra, azonban a sírt ezidáig nem találták meg. 1967 és 1972 között a bizánci stílusú, régi apátsági templom alapjait feltárták, előkerültek a falak, amelyek körül hangulatos romkertet alakítottak ki.  Az avatáskor ültetett három tiszafa őrzi azóta is ezt a csendes zugot a város szívében.

Az épület oldalában rejtőzködik az árnyas, nyugis Borudvar – az egyik kedvenc helyem a városban. Szekszárd egyik nevezetessége az itt található Borkút, Dionüszosszal és párjával… Ebből az egyedi szobor-hordóból a nagy városi rendezvények ideje alatt vörös- és fehérbort is kóstolhatnak a kiváltságosok:

A város egyik legjobb tulajdonsága, hogy a parkok és a zöld területek szinte egymást érik. 🙂

A Béla tértől már nincs messze a Babits ház sem… a Séd patakon átívelő kanyargós kis utcácskában fedezhetjük fel az író nosztalgiát ébresztő, zöld kapus házát:

Babits Mihály Emlékház

Babits Mihály (1883-1941) költő szülőházát jelenleg is az eredeti állapotában nézhetjük meg. Az épületben emlékmúzeum működik: gyerekkori tárgyak, bútorok, írásos emlékek, az udvaron a költő bronzszobra.

De csak most jön a városnézés legjobb része, irány fel a Kilátóhoz! Remélem még nem merült le a fényképezőgépetek 😉

(Egy kis jótanács: a Béla téren van utoljára esélyed vizet venni a hegymenet előtt…) Akár a Munkácsy utca villái mellett haladsz, akár egy-egy utcával feljebb, csendesebb részen, megéri a kaptatás a jellegzetes szőlőtőkéket mintázó emlékműig és az onnan elénk táruló kilátásért. Előttünk a város, a Sárköz és az Alföld, mögöttünk pedig a borvidék dombjai…

Lefelé több utat is választhatsz: tehetsz egy kanyart a szurdikban, megkerülve a dombot (ez kb plusz 15-20 perc), vagy választhatod a meredek erdei lépcsősort is lefelé – amit gyerekkoromban mi Gumimaci-ösvényként emlegettünk… ennek az állapota nagyon változó, csak akkor vágj neki, ha strapabíró cipőben jöttél.

A képeken ugyan nem látszik, de Szekszárd lakossága kb 30000 fő, és nem volt karantén sem amikor fényképeztünk, csak egy átlagos csütörtök… Ha nem vágysz a tömegre, akkor ezen a napon érdemes érkezned, ki tudja miért, de ilyenkor a legnyugisabb. Viszont ha kicsit mozgalmasabb programra is kíváncsi vagy, szeptember harmadik hétvégéjén gyere, a város legnépszerűbb eseményére, a Szüreti Fesztiválra!

A posztban semmilyen szponzorált tartalmat nem jelenítettem meg, ha kíváncsi vagy, hol tudnál meginni egy csésze kávét, beülni egy finom ebédre, vagy megkóstolni néhányat a híres szekszárdi borok közül, írj bátran, szívesen válaszolok és adok néhány ötletet. 😉

Térkép a bejárt útvonalhoz és látnivalókhoz ITT