Tícia: Skócia-függő és feminista könyvmoly
Különös ismertetőjegyek: napi három kávé tartja egyben; folyton a következő utazását tervezi; órákig tud fényképeket nézegetni; rajong a borongós-esős időjárásért és a hosszú sétákért
~
Itt egy helyen írhatok mindarról, ami érdekel és ami jól tükrözi a világnézetemet. Találhatsz könyvajánlókat, programötleteket, élménybeszámolókat utazásokról és készülj fel sok-sok képre!
KÖNYVEK
Anya sokszor emlegeti, hogy amikor kislányként az ölébe mászva hallgattam a meséket, nem is gondolta, mennyire fogom szeretni a könyveket. Olvasni, gyűjteni, ajánlani őket. El se tudok képzelni jobb időtöltést, mint egy regény társaságában elbújni a világ elől. Szinte bárhová megyek, viszek magammal egy könyvet. Amekkora éppen elfér a táskámban, így sosem vagyok igazán egyedül. A polcaim többszörösen beteltek. Az asztalok sarkán, a szekrény tetején, az ágy mellett is várakoznak kis kupacokban. Külön a könyvtáriak, külön az olvasatlanok, vagy amiket ajándékba szánok. Ilyen az én birodalmam. Szeretem, ha könyvek vesznek körül.
Nézd meg az eddigi könyvajánló posztokat!
SKÓCIA
Skócia szerelem volt első látásra. Ahogy a zsibongó kamaszokkal teli buszunk elhagyta Yorkshire kopár, lankás tájait, én csak néztem a vadon nyíló skót nárciszokat, a düledező, ősi kőkerítéseket, a még hófedte hegycsúcsokat.. és már tudtam, hogy ez lesz a végzetem. Na jó, ez egy kis túlzás, de az biztos, hogy onnantól már nem érdekelt, mennyire nem találom a helyem a busz hierarchiájában, se a hangzavar, se a kényelmetlen ülés. Ennyire még sehol nem éreztem magam otthon.
Skóciával azóta is boldog távkapcsolatban élünk. Amikor csak tudom, meglátogatom, együtt töltünk néhány szép napot, aztán újra elbúcsúzunk. Közben bemutattam a szüleimnek, a legjobb barátnőmnek, és tanultam is kint egy rövid ideig. Ugyan se a Roxfortot nem találtam meg, se Jamie Frasert, de még csak a Loch Ness-i szörnyet sem, viszont aludtam szellemjárta kastélyban, táncoltam kőkör közepén, és újra, meg újra rácsodálkozok a gyönyörű, vadregényes tájra, a büszke várakra, a skótdudák dallamára (mert van aki szereti!), az ottélők visszafogott udvariasságára és közvetlenségére.
Skócia örökké visszatérő téma a blogon, az eddigi posztokat ITT találod.
ANYA – A bűntársam mindenben!
Az én Lorelai-om, aki az erőt adja mindenhez. A kávé melletti hosszú beszélgetéseinkkel, a hétvégi sétáinkkal, a közös sorozatnézésekkel… Akivel megoszthatom a hétköznapok örömeit, problémáit és neki köszönhetem a blogon a fotókat is.
A BLOG NEVÉRŐL
Egyrészt kifejezés: Hold the Moon, másrészt szójáték: Hold = the Moon, és egy árnyalatnyi boszorkányság.
Leave room for magic