Idén végre azt írhatom, hogy ez most egy igazi tél volt! ❅❆❅ Havas napokkal, egészen zimankós hideggel, korizásokkal, szánkózásokkal. Nagyon élveztem ezt az időjárást, bár februárban azért már kezdett megkörnyékezni a tavaszi hangulat és ilyenkor általában nehéz kivárni, hogy vége legyen a hónapnak, most az utolsó pár hét is szinte elröppent. Jöjjenek hát az elmúlt évszak legemlékezetesebb pillanatai, film- és könyvélményei:
Tovább olvasom…
Ahogy elkezdtem visszanézni, miket olvastam ebben az évben, és melyikek hagyták bennem a legmélyebb nyomot vagy maradtak meg a gondolataim között, rá kellett jönnöm, hogy lassan-lassan, de változik ismét az ízlésem. Sokszor megfogalmazódott már bennem, hogy szívesen írnék egy posztot, amiben összeszedem, eddig milyen olvasási korszakok határozták meg az életem, és bár ezt most még nem az a bejegyzés, de szerintem körvonalazódik benne, mi lesz a következő fejezet:
Tovább olvasom…
Most ősszel végig úgy éreztem, hiába tervezgetek bármit, újra és újra át kell szerveznem, hogyan jöhetnének össze a programjaink. Egyik hétről a másikra tologattam őket, aztán végül mégse lett belőlük semmi. (Még a legegyszerűbb hétvégi ötleteinkkel is így jártam, de legnehezebben az angliai utunkat engedtem el…) Ám mielőtt azt hinnétek, hogy ez a poszt teljesen átcsap panaszkodásba, azért történtek velünk egészen váratlan jó dolgok is! 😀 Kárpótoltak például az idén kifejezetten gyönyörű aranyló levelek az erdőkben egész októberben. És persze a könyves és filmes várólistáim is tartogattak kellemes meglepetéseket. Szóval, jöhetnek az elmúlt három hónap legjobb pillanatai:
Tovább olvasom…
Ez a nyár egészen máshogy alakult, mint gondoltuk, de egyáltalán nem panaszkodok. Bár folyamatosan ingáztunk Sopron és a Balaton között, mégis rengeteg élmény fért az utazások közé – és mintha idén még a hőség is elviselhetőbb lett volna. Jöjjön hát a szokásos összefoglaló az elmúlt három hónap fénypontjairól, könyvekről, filmekről és a hétköznapokat színesítő pillanatokról:
Tovább olvasom…
Vágytatok már valaha egy időutazásra a Monarchia világába? Hát én igen… Mindig valami nosztalgikus elvágyódás ébredt bennem, amikor meghallottam Fiume vagy Abbázia nevét – bár ma már csak kevesen használják rájuk. (Tudjátok, melyik horvát városokat takarják manapság?) Gyerekkoromban sokat nyaraltunk az Adrián, bejártuk az egész partszakaszt, a Krk szigettől és Crikvenicától, Trogiron és Spliten keresztül egészen le Dubrovnikig. Sokszor visszatértünk, egészen addig, amíg rá nem találtunk Montenegróra és a kotori szállásunkra, onnantól kezdve már csak oda mentünk újra meg újra! De most találtunk egy helyet, ami versenyre szállhat vele…
Tovább olvasom…
Az idei tavaszra semmi panaszom nem lehet, korán érkezett és végig kitartott a kellemes idő, amit annyira szeretek. Se nem túl hideg, se nem túl meleg. Ráadásul májusban több eső is érkezett felénk. Nem győztem gyönyörködni a természetben az utóbbi hetekben, a kirándulások mellett pedig megannyi érdekes film- és könyvélményről is szeretnék mesélni ebben a posztban:
Tovább olvasom…
Idén a márciusi szülinapozós utunk az osztrák hegyek közé vezetett. Most inkább a közelben, autóval is könnyen elérhető célpontokban gondolkodtunk. Az utóbbi időben minden Ausztriába tett látogatásunk nagyon jól sikerült, így nem is volt nehéz a választás (ráadásul az én Sisi-rajongásom is éppen újabb fénykorát éli). Az időjárás miatt azért aggódtunk – mekkora lesz a hó -, de hatalmas szerencsénk volt. Meleg és többnyire tavaszi napsütéses idő fogadott minket.
Tovább olvasom…
El se akarom hinni, hogy idén télen egyetlen igazi havazós napunk se volt Sopronban. Csak akkor láttunk havat, ha felmentünk a Lőverek legmagasabb csúcsára, vagy átnéztünk az osztrák hegyek közé. Nem értem, hogy kerülhetett el minket minden egyes hófelhő, de azért nem panaszkodok, bármennyire is hiányoltam őket, így is rengeteg élmény és jó emlék marad meg erről a télről:
Tovább olvasom…
2024-ben bár sok jó könyvet olvastam, egyik se vált olyan kiemelkedő kedvencemmé, hogy utána hetekig ne tudtam volna másba belekezdeni. Most utólag belegondolva hiányzik ez az érzés, de ettől függetlenül semmi okom a panaszra. Leginkább az ifjúsági regényeket élveztem, akár okos lányok, akár állatok, akár fák voltak a főszereplőik. Ráadásul jó néhány érdekes és inspiráló életútról olvashattam ez az egy év alatt, jöjjenek is, mik tetszettek a legjobban:
Tovább olvasom…
Néha úgy érzem, most már mindig azzal fogom indítani az évszakos posztokat, hogy fogalmam sincs, hogyan repült el ilyen gyorsan ez a három hónap! 😀 Pedig kiélveztem a hétköznapok apró örömeit és mindent, amit ez az ősz nyújtott – a szeptemberi zimankót, a korábban színesedő levelek látványát, sőt, a novemberi hóesést is -, meg persze az érdekes könyveket és filmeket:
Tovább olvasom…