A nyári hőséghez mi illene jobban, mint néhány pohár jól behűtött limonádé és a híres amerikai Dél vendégszeretete? Bódító magnóliaillattal, egymásnak kezet nyújtó vén tölgyfasorok ágain lengedező spanyolmohával és azzal az egyedi hangsúllyal, ahogy az ottaniak hosszan elnyújtják a szavaikat, mintha forró karamellát mernének. Az émelyítően édes ízek, a bájos kisvárosok és a büszkén magasodó, hatalmas régi házak pompája mellett azonban valami egészen másról is mesélnek a történeteik: a rabszolgatartás rémtetteiről, meg persze bátor és független nőkről. Most jöjjön az én öt kedvencem, amit bátran ajánlok a kánikulában vízparti olvasmánynak, kevésbé ráérőknek pedig a filmfeldolgozásukat – csillagfényes nyári estékre.
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Az első történet, amivel szerintem legtöbben beleszeretünk a Dél kisasszonyainak világába. Emlékszem, hogy kislányként hányszor láttam a film elejét, de csak az elejét, és közben sokáig fogalmam sem volt, mi lesz a történet vége. (Vasárnap adták, és persze túl sokáig tartott…) Aztán már az egyetem alatt, egy hosszú nyáriszünetben nekiestem ennek a monstrumnak és imádtam minden fejezetét. Az akaratos, villogó szemű Scarlett-tel – és az ő állandó epekedésével -, akiről idővel kiderül, micsoda kemény csaj, ahogy a polgárháború alatt kiüresedett földeken és elhagyatott birtokokon bizonyítja nap mint nap szívósságát és kitartását. Persze nem lehet elsiklani az a tény felett, hogy az írónő milyen szépen próbálja kerülni a rabszolgaság kényes témáját… és ezért egy jókora fekete pont jár neki, de a könyv instant nosztalgiafaktora akkora hatással van rám, hogy most az egyszer én sem mondhatok mást: “Frankly, my dear, I don’t give a damn.” (Édesem, fütyülök rá.)
~
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Az Elfújta a szelet ellensúlyozva most jöjjenek a rabszolgaság elítélői és kezdjük árnyalni a helyzetet. Keresve sem lehetne találni ehhez jobb történetet, mint amit a nyolc éves kislány, Scout mesél nekünk az 1930-as évek Amerikájáról. A felnőtt világról és annak szűklátókörű fajgyűlöletéről, ahol halálra ítélnek egy ártatlan embert, csakis a bőrszíne miatt. Lehetetlen nem szeretni ennek a könyvnek a főszereplőit, a gyerekek elfogulatlan megfigyeléseit, az apjuk lelkiismeretét, becsületességét és empátiáját; de az én legnagyobb kedvencem Miss Maudie – ilyen szomszéd néni szeretnék lenni a gyerekek szemében! 😀
~
Kathryn Stockett: A Segítség
Haladunk előre az időben, és már a 60-as évek beli Mississippi a következő déli helyszínünk. A történet pedig az előkelő fehér háziasszonyok és néger cselédjeik körül forog. Ahogy már egy korábbi posztban is írtam: minden nyári könyvek királynője! Lebilincselő és megindító úgy, hogy közben nincs benne szinte semmi teátrális, csak a hétköznapi képmutatás, felsőbbrendűség és szegregáció. A regény tükröt állít a konzervatív, álszent társadalmaknak, de zseniális “fekete” humorral átitatva teszi azt. Szórakoztató, fontos és tényleg kihagyhatatlan, a filmfeldolgozása is elképesztően jól sikerült.
~
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete
Ezt a klasszikust csak tavaly ismertem meg én is, de most már kijelenthetem, hogy méltán lett sokak nagy kedvence. Itt is egy kislány szemén keresztül kapunk bepillantást a faji előítéletek és rasszista támadások világába. Lily, ez a nyughatatlan kislány megszökik érzéketlen apja házából, és persze magával viszi néger dadáját is, akivel végül a méhészkedéssel foglalkozó Boatwright nővérek otthonában kötnek ki. Méhek, anyaság, szeretet – a szereplőkkel együtt minket is beavatnak mindennek a rejtelmeibe. Mindenbe, amit családról, közösségről és elfogadásról tudni érdemes. Szép lassan hömpölygő történet, sok bölcsességgel, ami egyszerre fáj és közben mégis vigasztal.
~
Fannie Flagg: Sült zöld paradicsom
Nagyon nehéz volt választani az ötödik helyre, (főleg miután kiderült, hogy a Nyárutó nem déli történet) de végül ez a történet nyert, ami a különös nevű Whistle Stop városkába vezet minket. Ott is egyenesen a Feltételes megálló kávézóba, amit két kalandos sorsú nő vezet: a vagány, fiús Idgie és a szelíd Ruth, akiktől mindenki kap egy tál meleg ételt és pár jó szót, legyen akár az országutak porát koptató csavargó, vagy környékbeli szegény fekete. Kedvelem ezt a két kemény csajt, a köztük lévő támogató és bonyolult kapcsolatot; a róluk szóló – sokszor hihetetlen – sztorik füzérét Alabama poros kis szegletéből… amik a lusta nyári délutánok hangulatát idézik és folyton arra bátorítanak, hogy vállald önmagad és állj ki másokért is.
~
Ha ezeket a klasszikusokat már ismered a lapokon és a képernyőn is, még néhány címre érdemes ránézned:
A könyvek közül A föld alatti vasút kőkemény rabszolgapoklot mutat be, a kisasszonyos vonalon a Szárnyak nélkül szabadon-t érdemes még olvasni, a Déli álmok pedig még egy kislány szemszögét adja a teljes képhez.
Filmek közül régi nagy kedvencem a Vagány nők klubja, de a Csábítás is érdekes új perspektívát ad a környék megítéléséhez. Az Underground sorozat első évada eszméletlen pörgősre sikerült, a Hart of Dixie pedig az amerikai Dél cukrozott modern esszenciája, nagyon jól lehet rajta szórakozni. Ezen a Snitt listán pedig még többet összegyűjtöttem.
Nektek mi az öt kedvencetek?