A szokásos évszakzáró összegzés, mert még egy ilyen lehetetlen télen is voltak kikapcsolódást jelentő könyvek, filmek, sorozatok és hétköznapokat színesítő pillanatok, amiket érdemes megemlíteni:
FILMEK / SOROZATOK :
♥ Hjem til Jul (Home for Christmas) – végre lett egy karácsonyi kedvencünk! 😀 Több év keresgélés után bevallom, hogy egyetlen népszerű ünnepi időszakos filmet se kedvelek igazán, de ennek most ez a norvég sorozat véget vetett. Johanne az egyik legszerethetőbb karakter, akit mostanában láttunk, és részről részre annyira jókat nevettünk. Ráadásul igazán hálás vagyok azért, ahogy hozzáálltak a kényes kérdésekhez és bemutatták a cseppet sem konvencionális kapcsolatokat. Már most várom, hogy jövőre az egészet újranézzük. 😛
♥ Crown 4. évad – jó nagy port kavart a sorozat ezzel az évaddal. Diana még mindig mintha egy nyílt seb lenne a történetükben, ami képtelen begyógyulni ennyi idő elteltével sem. Hiába adtak új perspektívát ezek a részek, és még mindig az egyik kedvencemnek tartom, de valahogy mégis úgy érzem, jobb lett volna talán megállni ezelőtt. Egyszerűen sajnálom a királyi család tagjait, akiknek most felhánytorgatták ezeket a fájó emlékeket. (Pedig Károlyról és Kamilláról pont idén jelentek meg olyan hírek, hogy kezdi kedvelni őket a közvélemény.) Ti mit gondoltok? 🙂 (És kiderítettétek már, kik lennétek a sorozatból?)
♥ Történelmi filmekből nem volt hiány most sem. Legjobban a The Dig tetszett, ami méltó feldolgozása lett egy jelentőségteljes archeológiai felfedezésnek. Lassú folyású, csendes, és áthatja a mulandóság érzése, de egy percig se volt unalmas. Örültem, hogy nem fordult romantikus drámába, miközben hagytak teret azért a bonyolultabb érzelmeknek is. Pont nekünk való film volt, na. / A fosszília gyűjtő, Mary Anning életéről szóló Ammonite-tól egy kicsit többet vártam (vagy legalábbis többre lettem volna kíváncsi, mint a szerelmi élete), de azért a hangulata megfogott és nem bánom, hogy megnéztük. / A Colette szintén érdekes betekintést engedett egy nem mindennapi életbe. Feminista szempontból mindenképp megéri a figyelmet és a századforduló Párizsának szabadosságát is üdítő volt látni. / A Darkest Hour pedig Churchillt mutatta be kicsit más oldalról.
♥ Strike-kal a brit elit piszkos ügyletei után nyomoztunk a legutóbbi évadban, Lupin-nel – az úri tolvajjal – pedig a francia elitet vágtuk át, mindkettő teljesen korrekt sorozat. Az izgalmakat még a Wind River fokozta, az indián rezervátumok helyzete már ősszel is foglalkoztatott, de itt most megint egy megdöbbentő statisztikával találkoztam.
▽▴▽
KÖNYVEK :
Az olvasás most leginkább csak a kikapcsolódásról szólt.
♥ Decemberben a legmeghatározóbb könyvem Szabó Magdától az Abigél volt. Régi adósságot rendeztem vele, már kislányként is imádtam filmként a történetét, de tartottam tőle, hogy könyvben talán mégse ugyanazt fogom kapni. Felesleges volt ettől félnem, mert persze, hogy tökéletes. 😉 Vitay Georgina, a Matula, az ötödik osztály és a tanárok, Zsuzsanna, Kőnig, Horn Mici, akiknek helytállása ma is példaértékű. Háború, nyomozás, szerelem, semmi nem hiányzott belőle. Valahogy még az időzítés is tökéletesnek tűnt végül – az iskolák bezárásával és a heti telefonhívások értékességével.
♥ A januárt az Északi erdő trilógiával töltöttem és belevetettem magam az orosz népmesék szereplőivel – egy bátor lány és a lova oldalán – a havas rengetegekbe és a középkori Moszkva tornyai közé. Csjertik és emberek, ruszok és tatárok, legendák és az egyház, vágyak és ambíciók, szabadság és kötelesség között feszülő ellentétek sora teszi emlékezetessé ezt a sorozatot, aminek méltó helye lett a Marija Morevna és az Ezüstfonás mellett.
♥ A februárt pedig egészen kitöltötte az Outlander 6. kötete, a Hó és hamu lehelete. Annyira jó ebbe a történetbe burkolózni. Mintha régi ismerősökkel találkoznék újra, hogy átbeszéljük kivel mi történt, mióta nem láttuk egymást. A szereplők közti apró rezdülések és gesztusok, a hétköznapi csipkelődéseik, az újabb meg újabb bonyodalmak… egyszerűen a tökéletes kikapcsolódás még mindig, több ezer oldal után is.
▽▴▽
PROGRAMOK :
♥ A december szinte végig a karácsonyi hangolódásról szólt, olyan jó volt valamit várni. Most kapott igazi jelentést az, hogy “őrizzünk minden pislákoló fényt, és teremtsünk minél melegebb atmoszférát“. A hónap elején azért még elmentünk a szokásos balcsis körünkre, sétáltunk a parton, kaptunk a kedvenc kávénkból és igazi meglepetés-találkozásban volt részünk.
♥ Januárban az új projektek felépítése mellett újra elkezdtünk hatalmasakat kirándulni Szálkán, és Szekszárd meg Pécs környékén. A legeslegszebb hóeséses hétvégén pont a Mecsekben voltunk! ♥
♥ Februárban már szinte csak a tavaszt vártam (a napsütést, az élénkebb színeket, vidámabb arcokat, a beülős kávézásokat, a zöldülő hegyeket, az év első fagyiját…), viszont egy szuper új reggeli sétálós rutint vezettünk be közben, amit nagyon élvezek!
▽▴▽
A sorozat eddigi részei:
2020: Tél / Tavasz / Nyár / Ősz
2019: Tél / Tavasz / Nyár / Ősz