Tavaszi kedvencek | 2023

Erős kezdéssel indítottuk ezt a tavaszt – a márciusi római utunkkal, amiről az előző posztban meséltem. Hetekkel előtte már csak erre készültem, és utána is még hetekig tartott a hatása. Párszor még itt is meg fogom említeni, de azért ígérem, másról is lesz szó. 😀 Jöjjenek az elmúlt három hónap legjobb filmjei, sorozatai, könyvei, és még több emlékezetes pillanat:

FILMEK / SOROZATOK :

♥ A tavaszt még a Hamnet hatása alatt kezdtem és Shakespeare-hez kapcsolódó filmfeldolgozásokkal. Az All Is True teljesen más irányból fogta meg az író életét, mint a könyv, de a központi kérdés itt is a fia elvesztése. Először emiatt nehéz is volt belerázódni, ennyi idő elteltével mégis úgy érzem, hogy szépen egymásba simult a két történet – a regény fiatal és a film idős Williamjével, meg persze a családjával. Nagyon lassan csordogáló, de különleges és szép film. Utána jött a Rozalin, a legújabb netflixes Romeó és Júlia adaptáció, egy fiataloknak szóló kedvcsináló, ami a történet modernizált kritikája is egyben. Összességében szórakoztató, a díszletek és a jelmezek pedig külön említést érdemelnek. Az abszolút kedvencemmé viszont az Ophelia vált. Már a bejelentésétől kezdve kíváncsi voltam rá, és végül teljesen nekem való volt! Imádtam a hangulatát, a képi világát, és természetesen az új nézőpontot! Sajnálom, hogy itthon ennyire nem kapott eddig semmi figyelmet.

Lidia Poët – a római utunkra készülve egy kicsit fel akartam eleveníteni az olasz tudásomat, így esett a választásom erre a sorozatra, amit az első olasz ügyvédnő élete ihletett. Bár nem annyira az igaz történeten van a hangsúly, inkább egy Enola Holmes / Miss Scarlet féle hangulatra és sztorira számítsatok, amiben a kor feminista kérdései és a kalandos nyomozások keverednek. Sok újat nem mutat, de ebben a kategóriában szerintem egészen jó, én mindenesetre megnézem majd a folytatását is, ha lesz. 🙂

♥ Aztán elérkezett a tavasznak az az időszaka, amikor menthetetlenül elkap az Austen-hangulat. Ehhez most tökéletes volt a Sanditon 2. és 3. évada. Örülök, hogy lett folytatása a sorozatnak, az első évadot még kicsit kiforratlannak éreztem, de aztán szépen összeállt, és azt kell mondanom, egészen elegánsan oldották meg a szereplőkkel szemben támasztott modernebb elvárásokat. A Mr. Malcolm’s List-ben viszont egyedül Freida Pinto karaktere említésre méltó, különben nem sok szót érdemel, próbáltak valami “bridgertonost” összehozni, de nem nagyon sikerült. A Queen Charlotte viszont pont olyan szórakoztató volt, mint vártam. Jók voltak a fiatal karakterek, és ügyesen szőtték egybe a szálakat.

♥ Két film volt, amik teljes egészében levettek a lábamról, és egyértelműen a kedvenceimmé váltak. Mindkettő elképesztően gyönyörű felvételekkel dolgozik – vadvirágos rétekkel és libbenő ruhákkal, hol máshol, mint angol vidéki kúriákban. Ráadásul mindkettő az érzéki, meztelenkedős és kicsit tabudöntögetős fajtából származik. Az egyik az új Lady Chatterley szeretője – az alap sztorit és az előző feldolgozásokat eddig is sokat emlegettük Anyával, de azt hiszem, ez lett most az igazi. A másik a Mothering Sunday, amit pár éve olvastam könyvben, és már akkor is meglepett, mennyire tetszett. Filmként pedig egészen lírai lett a történetvezetése a sejtésekkel-átvezetésekkel. ♡ Lassú, elmélázós, pillanatot átélős. Amiben van idő megfigyelni, hogyan játszik a napfény a szellő mozgatta függönyön, és hallani mögötte a madárcsicsergést is.

♥ A sorozatok közül kiemelkedett a Transatlantic1940, Marseilles, amerikai önkéntesek, akik művészeknek, íróknak és menekülteknek próbálnak segíteni megszökni a világháború elől. Ráadásul igaz történeten alapul. Hangulatos kosztümös dráma, de nem olyan sötét hangulattal, hogy elmenjen az ember életkedve… emiatt persze sokan kritizálják is, hogy túlságosan idealizált a sztori, de szerintem pont jók voltak az arányok benne. Már csak azért is megéri adni neki egy esélyt, hogy ismerjük a háttérsztorit! 😉

♥ A legjobban várt sorozat viszont nálam a Daisy Jones & The Six adaptációja volt. A 70-es évek zeneiparáról nem mondanám alapból, hogy az én világom, (bár a hippi boszi Stevie Nicks-et nagyon szeretem), de bevallom, nem is annyira a banda miatt, hanem Camila miatt voltam kíváncsi mi lesz a történetből – teljesen magamat láttam benne (és nem csak a hosszú barna haj, meg a fotózás miatt), és persze teljesen odavoltam Daisy stílusáért is! A számaikat azóta is hallgatom ♡ Utána bepótoltam a tavalyi Elvis-t (ha már egyszer Riley Keough nagyapja, ennél nem lett volna jobb alkalom), és nem csalódtam ebben a filmben sem, méltó a hírnevéhez.

♥ A White Lotus 2. évadát is végignéztük családilag – és imádtuk mind! 😀 Ha valamiért, hát ezért a lökött sztoriért rajongok. 😀 Olaszország, Szicília, új szálloda, új vendégek (és egy régi ismerős is). Szerintem még jobb lett, mint az előző, bár a végén teljesen kiakadtunk. Ez a hangulat, ez egyszerűen utánozhatatlan. Azóta ajánlgatjuk mindenkinek. Ha még nem láttátok, tökéletes nyári sorozat, ki ne hagyjátok! 😀 (Komolyan irigylek mindenkit, aki most nézi először…) Önkritika viszont kell hozzá, hogy az ember felismerje bennük saját magát, a barátait, vagy a rokonait egy közös nyaraláson. 😀

♥ A legjobb mozi élményünk a Dungeons & Dragons volt, amit a kis soproni csapatunkkal láttunk és még napok múlva is emlegettük a poénokat. Szerintem szuper jól hozta a játék szellemiségét és hangulatát, rögtön kedvem is támadt egy küldetéshez! 😀

▽▴▽

KÖNYVEK :

♥ A tavasz legmeghatározóbb könyve nekem egyértelműen a Csendélet volt. Már a felétől sejtettem, hogy hatalmas kedvenc lesz – újra meg újra olvasós, és most aztán nagyon elfogult róla a véleményem. 😀 Firenze, művészet, irodalom, kultúra és egy angolokból verbuválódott kis baráti társaság, akiket rabul ejt az olasz életvitel. Olyan szépen és olyan rengeteg empátiával ír a hétköznapi pillanatok szépségének megragadásáról, és a közösség megtartó erejéről, hogy teljesen levett a lábamról. Nekem már ennyi is elég lett volna, de ennél sokkal-sokkal többről szól ez a könyv, amit egyelőre meg se tudok fogalmazni. Annyi biztos, hogy ha eddig még nem olvastátok, feltétlenül kerüljön fel a nyári listátokra! Aztán meséljetek, nektek hogy tetszett 🙂

♥ A római utunkra készülve elővettem a tavaly nyáron a Savaria fesztiválon talált Római ​regék kötetet, aztán Wesselényi Polixéna úti élménybeszámolóját. Ezt nagyon élveztem, bár egészen régies a stílusa és a nyelvezete, de már az előszó alatt bele lehetett rázódni, és onnantól nagyon szórakoztató volt, milyen megfigyeléseket tesz egy magyar arisztokrata nő az 1800-as évek derekán az akkori Olaszországról. De még ennél is jobb volt egy nagy kedvencemből, a Hullámok kergetéséből visszaolvasni a római fejezeteket. Rá kellett jönnöm, hogy akaratlanul is ugyanúgy álltam egy-egy helyszínhez, vagy látványossághoz, amikor mi is ott voltunk, mint az írónő, és folyton felidéződtek bennem a szavai. Szabó Magdához aztán még később is visszatértem a tavasz folyamán, mert az ő gondolataiból sosem elég, méghozzá Az élet újrakezdhető kötetével, ami a 80-as, 90-es években vele készült interjúkból lett összeválogatva egy pár éve. Viszonylag sok bennük az ismétlődő téma, de így is érdekes volt minden nap egyet-egyet elolvasni.

♥ Az Austen-hangulatomhoz a sorozatok mellé persze könyvek is jártak. Leginkább az Austen kisasszonyt szerettem volna elolvasni. Bár a magyar borítója egyszerűen rémesen sikerült (főleg az eredeti angolhoz képest), de összességében azt kaptam, amit vártam. Egy lassan csordogáló, múlton merengős történetet, ami Cassandra szemszögéből mutatja be a családot és Jane-t. A másik könyv, amire szemet vetettem, az Oltári Austen sorozat fiataloknak átírt Büszkeség és balítélet feldolgozása volt. Leegyszerűsített ugyan, szerintem mégis megtartotta az eredeti történet jellegzetességeit, és nem lett elbagatellizálva, nekem abszolúte tetszett, az illusztrációkkal együtt. A sorozat többi kötetére is kíváncsi leszek! 🙂

Stacey Halls harmadik regénye, a Mrs. England került még be a tavaszi kedvenceim közé. Most is pont azt kaptam tőle, mint eddig, kiváló hangulatteremtést, amiben jólesik elmerülni a rohanó hétköznapokban. Igazi komfort-könyv, mit tagadjam, nem kell tőle világmegváltó gondolatokat várni, de a témaválasztásának mindig megvannak a maga mélységei. Itt most a századelős Yorkshire gyáros dinasztiáinak világa, családi titkokkal és a dadák mindennapi feladataival. A női önállósodás kérdésével a középpontban. Ha az eddigi könyveit szerettétek, szerintem ezt is fogjátok. (Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy Sally Wainwright-nak kellene filmet fogatni belőlük…) 😛

▽▴▽

PROGRAMOK :

♥ A márciusunk vitathatatlanul Róma körül forgott. Bár csak egy hosszúhétvégére mentünk, de micsoda hosszúhétvége volt! Pár nap tömény élmény és rengeteg új benyomás. Azóta is küldözgetjük egymásnak instán a római videókat. 😀 Ha most visszagondolok, elsőre még mindig az antik világ romjai jutnak eszembe, aztán a terrakotta falak között hömpölygő tömeg, meg azok a jellegzetes mandulafenyők alatt elterülő gyönyörű parkok. Azok az egyszerre végtelen nyugalmat árasztó, mégis nyüzsgő parkok. ♡

♥ Sopronban mostanra egészen otthon érzem magam. Szuper kis társaságunk alakult ki, közös kirándulásokkal, társasozásokkal, LAN-partikkal. Megmutattuk a többieknek a Szalamandra tóhoz vezető utat a Lővérekben, a Föld Napján pedig a Szárhalmi erdőben kerestük fel újra a barlangokat. Maradtak még felfedezni valók a környéken azért, például csak nemrég bukkantunk rá Macskakő várának állítólagos romjaira, ami a környéket fosztogató zsiványok fészke volt Mátyás király idejében. És most voltam először a soproni Botanikus kertben is (ha itt jártok, érdemes beülni a Botanika kávézóba). 😉

♥ Ausztriába is átnéztünk párszor. Anyáékkal például az Eisenstadt-i kastélyparkban nézelődtünk (és bújócskáztunk a bokrok között). 😀 A barátainkkal a Bécsi Állatkertet néztünk meg nemrég, a Schönbrunni-i kastély parkjában. Alvó nagymacskák, dumálós pingvinek, lusta pandák és koalák, de a legjobb a lombkoronasétány volt! 😀 Na meg a Császári pavilonban a finom ebédünk – Sisi portréja alatt persze. A kupola pedig teljesen a White Lotusra emlékeztetett mindannyiunkat 😛 A pünkösdi hétvégén pedig még Baden hangulatos központjában is sétáltunk egy nagyot. Felkapaszkodtunk Rauhenstein várromához is, bár ez most le volt zárva a látogatók előtt, azért így is körbe tudtuk egy kicsit járni.

♥ A húsvét hétvégét Siófokon töltöttük a szüleimmel. Parti sétákkal, kertészkedéssel, sőt, még egy kis kirándulással is. Az Aranyhíd című könyvben találtam egy mesét, ami a Zamárdi fölötti Szamárkőnek a legendáját őrzi. Bár ott volt mellettünk a szomszédban ennyi éven át, mégse tudtunk eddig róla. A nyaralósor felett, egy picike ligetben találtunk rá, utána pedig felsétáltunk a kilátóba is balatoni panorámában gyönyörködni. Elhatároztuk, hogy a könyv többi helyszínét is felkeressük egytől egyig. 🙂

♥ Utána tartottunk egy kis tavaszi szünetet, és visszanéztünk Pécsre. Beavattuk a következő generációt a jól kitapasztalt túraútvonalaink közül néhányba – először a Zsongor-kőhöz másztunk fel, aztán a Melegmányi völgybe ereszkedtünk le a vízesésekhez. Feljutottunk a Tubesre is abban a pár napban, de még a Malomvölgyi tavat is körbesétáltuk búcsúzóként kettesben. A medvehagyma szezonnak már csak a végét láttuk, pedig rengeteget emlegettük, hogy a Mecsek lelőhelyeihez semmi sem fogható. 😛

Szekszárdon is tudtam tölteni pár napot. Bevallom, sokszor elfog azért a honvágy, bármennyire is szeretem a soproni életünket. Május első hétvégéje különösen jól sikerült otthon. Pénteken Anya és a nagymamám névnapját ünnepeltük, szombaton a brit koronázás lázában égtünk (a szüleimmel mindhárman nagy rajongói vagyunk a királyi családnak, így nagyon örültem, hogy velük együtt láthattam), vasárnap pedig Anyák Napja volt! ♡ Csupa ráérős, dumcsizós, kávézós, sétálós programunk volt, és elmondhatatlanul sokat jelentett!

♥ Minden egyes Lénával töltött pillanat ♡ minden séta (utolsók között a hóvirágos Pinka-szurdokban, a rohonci várromhoz és a Burg feletti erdőkben), minden buksi simogatás, minden egyes megérkezés, amikor meglátott és majd kiugrott a bőréből, minden hatalmas, póráz nélküli, szabad rohangálás, minden… Hiányozni fogsz nagyon!

▽▴▽

A sorozat eddigi részei:

2023: Tél

2022: Tél / Tavasz / Nyár / Ősz

2021: Tél / Tavasz / Nyár / Ősz

2020: Tél / Tavasz / Nyár / Ősz

2019: Tél / Tavasz / Nyár / Ősz

2018: Tél / Tavasz / Nyár / Ősz

2017: Tavasz / Nyár / Ősz