Az ősz kezdetével az egyik dolog, amit a legjobban várok, az a kirándulós idő. Aranyló napsütéses délutánok, amikor a levelek között játszik a fény, de már kellemesen hűvös szellő frissíti a levegőt, sőt talán egy kicsit csípős is lesz mire hazaindulunk a hosszúra nyúlt árnyékokat követve. Szerintem ilyenkor a legjobb az erdőben kóborolni – akár a sokszor koptatott, akár a rég feledésbe merült – ösvényeken. Tavaly ősszel is minden hétre jutott egy kilátó vagy forrás, de még így is maradt számtalan felfedezésre váró eldugott hely a közeli rengetegekben, a kedvenceinket pedig újra és újra meglátogatjuk.