Az abszolút kedvenc:
♥ Madeline Miller: Kirké – Egy mitológiai történet újragondolása, egy női életút leírása, egy könyv a magányról, a belső vívódásokról és a saját hangunk megtalálásáról. Nimfák, olimposziak, titánok – már az első soraival elvarázsolt. Olyan finoman szövi egybe az antik világ alakjait rengeteg érzéssel és esendően emberi gondolatokkal, hogy le sem lehetett tenni. Annyira tökéletesen illett a nyárhoz, hogy utána elkezdtem angolul is, mert semmi más történethez nem volt kedvem.
▽▴▽
Kedvencek folytatásai:
♥ Alice Hoffman: Magic Lessons – egészen váratlan öröm volt, hogy az idei őszre is jutott egy történet az Owens lányokról! Méghozzá magáról Maria Owensről, az Átkozott boszorkákból ismert Sally és Gillian híres ősanyjáról, aki elindította a családi átkot. Most végre megtudhatjuk, honnan indult és hogyan került az Újvilágba. Ki volt az a férfi, aki elárulta? Hogyan jutott bitófára és mi történt mindezek után? Hogyan lett vége a híres salemi boszorkánytárgyalásoknak? Na és mikor épült a Magnólia utcai ház? ♥ Ennél jobban nem is lehetne szeretni ezt a történetet!
♥ Joanne Harris: Az epertolvaj – A Csokoládé az egyik legeslegkedvencebb könyvem, és a lehetőség, hogy visszatérhetek Lansquenet-be, megnézni mi minden történt az elmúlt évek alatt Vianne-nal és a lányaival – engedni a szél hívó szavának és egy kicsit elmerülni a megérzések, a titkok és az empátia világában – elképesztően lelkessé tett. A hangulata még most is utánozhatatlan, bár nekem egy kicsit túl sok szálra esett szét ez a kötet.
♥ Robert Galbraith: Halálos fehér – minden résszel egyre jobb lesz! Elképesztő, JKR hogyan tud írni az átlag angolokról, hogy milyen éleslátású egy nőszemély. Bármit szívesen olvasnék tőle, de nekem most ez a politikai erőviszonyos + arisztokrácia eltussolt dolgait taglaló téma még jobban tetszett, mint az előző kötet ocsmányságai… Csak ez a magázódás ne lenne!
♥ Kleinheincz Csilla: Ezüstkéz – A gyönyörűen megírt Ólomerdő trilógia befejező része tündérekről, sárkányokról, próbatételekről, ami különösen keményre és kegyetlenre sikerült. Felelősségvállalásról, a saját hibáink és gyengeségeink felvállalásáról, döntéseink következményeinek elfogadásáról… rengeteg gondolkodnivalót adott.
▽▴▽
♥ Stacey Halls: Familiárisok – szintén kedvenc lett az angliai Pendle-domb boszorkányperéről szóló történet is nálam. A regényt megtörtént események és valós történelmi személyek inspirálták, a szerző, Stacey Halls a környéken nőtt fel és gyerekkora óta ismerte a legendákat, de csak egy Gawthorpe Hall-ban tett látogatás folyamán – amikor megtudta, hogy akkor éppen egy 17 éves lány volt a hatalmas udvarház úrnője – született meg benne az ötlet, hogy életre kelti a történetüket. Szerintem igazán méltó emléket állított nekik.
♥ Margaret Atwood: A vak bérgyilkos – első Atwood regényem, bár A szolgálólány meséjét és az Alias Grace-t is nagyon szerettem sorozatban. Érdekes koncepció ez a könyv a könyvben forma. Egyik részről egy kanadai családtörténet, a középpontban két nővérrel és egy gyáros-dinasztia hanyatlásával – annak avítt, viktoriánus pompájával, dekadenciájával, melankolikus nosztalgiát sugárzó légkörével. A másik része csupa távoli bolygót idéz, űrhajókat a jövőből, ahol minden csillog-villog, aszteroidákat, ahol szörnyek kószálnak, és ahol topázszemű opálbőrű leányzók laknak. Tetszett, ahogy a különböző narratívák és nézőpontok folyamatosan reflektáltak egymásra, összeszőve a titkokat és elhallgatásokat. Szerintem tökéletesen mutatja be, hogyan lehet sci-fibe/fantasybe burkolni társadalmi problémákat – más perspektívát adni nekik és így jobban megérteni őket.
♥ Anne Choma: Gentleman Jack – A sorozat végignézése után tudtam, hogy nekem erről a különc nőről még több infó kell! Anne Lister titkosírással lejegyzett kendőzetlen naplórészletei semmi eddig általam olvasott életrajzhoz nem hasonlíthatóak, nem csodálom, hogy olyan értékes kordokumentumnak számít, ami még a UNESCO Világemlékezeti Listájára is felkerült.
Mindenkinek izgalmas olvasmányokban gazdag új évet kívánok!