Tudtátok, hogy a januári teliholdat farkasholdnak is nevezik? Az év leghidegebb napjai amúgy is összekapcsolódnak valahogy a farkasok szimbolikájával. Az idei télre én is önkéntelenül egy róluk szóló könyvet választottam a várólistámról, ami aztán felelevenített bennem egy csomó emléket. Ezek a történetek következnek most, és egy kicsit még több is – kedvcsinálónak, vagy egyszerűen, hogy meglássuk a szépet ebben a néha kissé zord időszakban is.
KÖNYVEK :
Elli H. Radinger: A farkasok bölcsessége – A könyv, ami visszahozta a farkasok iránti rajongásomat ezen a télen. ♡ Szeretetteljes anekdoták gyűjteménye, ami néhol kicsit túlzásnak is tűnik (meg elfogultnak és szentimentálisnak), de engem rögtön elfogott az érzés, hogy holnap indulnék is az írónő oldalán farkasok után kutatni az észak-amerikai erdőket járva. A könyvnek azt hiszem, talán a legnagyobb érdeme, hogy olyan tévhiteket cáfol meg, amelyek már hosszú idő óta benne élnek a köztudatban. Aki csak egy kicsit is érdeklődik irántuk, annak mindenképpen ajánlom olvasásra!
A mesék ellenére, amikben a farkasnak hagyományosan a gonosz szerepet osztják, én kislányként is csodáltam őket. Rajongásom talán a Diána és a nagy havazásnál kezdődött (eddig meg voltam győződve, hogy Diána és a farkasok a címe, de ennek – és a borítónak – ellenére higgyetek nekem, tényleg vannak benne farkasok) 😛 Vagy talán a Baltonál, passz, de az biztos, hogy négy évesen a Pécsi Állatkertben már rájuk voltam a legkíváncsibb!
Később már tudatosan kerestem a farkasos történeteket. A Farkasszemért abszolút rajongtam – főleg, hogy történelmi, boszorkányüldözős, indiános történetbe volt ágyazva. Ehhez hasonló világban játszódott a Gyengéd mint a farkasok is, bár ebből bevallom, csak a hangulatára emlékszem. És Jack London leghíresebb történetei, a Fehér Agyar és a Vadon szava se maradhattak ki a sorból.
(Persze a popkult farkasok is beszivárogtak közben, nem tagadom. Volt idő, amikor kedveltem Forks indián vérfarkasait, na meg Deres Starkjait is nagyon, és Remus Lupint, vagy a Once Upon A Time sorozatából Ruby-t. És a Shiver könyvsorozat is jó emlékként maradt meg bennem, bár egy igazán melankolikus és magányosságot sugárzó történet volt.)
A várólistámon most már inkább olyan történetek sorakoznak farkasos témában, amik a megfigyelésükön alapulnak és a megértésüket segítik. Főleg a Yellowstone Nemzeti Parkba visszatelepített falkákról találtam könyveket, ilyen például az Amerikai Farkas vagy a The Reign of Wolf 21, hasonló angol párjuk pedig Sarah Hall The Wolf Border c. könyve. Kíváncsi lennék azért egy nemrég megjelent breton mesegyűjteményre is, a Szürke farkas feleségére, vagy a Farkasmenyasszony c. finn novellára, de a megosztó Farkasokkal futó asszonyok életvezetési tanácsaira is titokban. 😛
❅❆❅
FILMEK:
A NatGeo dokumentumfilmjei, mint a Yellowstone farkasai, vagy a Farkaskirálynő, alapdarabok, de nekem a legújabb kedvencem egy animációs film lett, a Wolfwalkers – annyira gyönyörű, hogy nem lehet vele betelni! Írország, kelta legendák, és az a csodaszép egyedi rajztechnika! Igazi gyógyító mese az ember lelkének ♡
A várólistámon itt annyi (legtöbbször francia) „lány és farkasa” témájú filmet találtam, ami még engem is meglepett. 😀 Ebből a kategóriából a Túlélés a farkasokkal címűt már láttam jó pár évvel ezelőtt, de azért így is van még pótolnivalóm, például A lány és a farkasok, vagy a legújabbak közül a Vicky és Mystery meg A farkas és az oroszlán. Nemrég pedig egy Mongóliában játszódót is felírtam, a Farkas Totemet, de nagyon örülnék, ha tudnátok még ajánlani a kedvenceitek közül! 🙂
❅❆❅
Farkasokhoz eddig a legközelebb a veresegyházi Medveotthon vadasparkjában jutottam, és bár akkor nem éltem meg egyértelműen rossz élményként, mégis egy világ omlott bennem össze az alapján, amit ott a farkasokról hallottam egy bemutató keretében. Azonban az Elli H. Radinger könyvében olvasottak végre feloldották bennem ezeket a téves információkat. Az írónő rávilágít, hogy a kifutóban élő farkasok másként és farkasokra nem jellemző módon viselkednek. Úgy élnek, mint a börtönben a rabok. Akár szenvedhetik a másikat, akár nem, muszáj boldogulniuk egymással. Az alfa fogalom például mára már elavult és csak a kifutókban használják, az itt élő egyedeknek tényleg egyfajta dominanciahierarchiát kell kialakítaniuk, de társas viselkedésük távolról sem felel meg egy vadon élő farkascsaládénak. Ebben a természetellenes környezetben kétségkívül lehet tanulmányokat folytatni a farkasok testbeszédéről, de a szociális viselkedésükről nem és pont. 😉
❅❆❅
Mindenképpen szerettem volna kitérni a Bükkbe lassan-lassan visszatelepedő farkasokra is a végén. Bár igazán kevés rá az esély, hogy összetalálkozzunk velük egy kirándulás során, mégis rengeteg félelem övezi még mindig ezt a témát. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a WWF Magyarország rengeteg hasznos információt oszt meg erre vonatkozóan. Az utóbbi egy kisfilmet is megosztott a nagyragadozókkal való együttélésről, amit érdemes megnézni, de nemrég Magyarosi Csabával közösen is készült egy ehhez kapcsolódó videó, hátha egy kis humorral könnyebb befogadni a hallottakat. 😛
És ha már itt tartunk, ti szoktatok télen is kirándulni? Szerintem hóban a legjobb! Igazi mesevilággá változtatja az erdőt, a hideg ellenére is megéri minden perce. Termoszba forró tea, zsebekbe melegítő korongok, sapka-sál-kesztyű-bakancs, és indulhatunk! 😀
❅❆❅
Az én legeslegkedvencebb farkasom azért mégis a mi szépséges Lénánk ♡