Milyen utazást terveztek az idei nyárra? Balaton? Tengerpart? Városnézés? Túrázás? Vagy inkább maradtok otthon és hideg limonádé mellett elnyúlva élvezitek a jól megérdemelt pihenésre szánt pillanatokat? Ha ez a helyzet, akkor ajánlok néhány könyvet, amivel elképesztő helyekre repülhettek akár a kanapétokról is:
Chile
Maya Vidal épp Chile egyik isten háta mögötti szigetére készül. A nagymamája indította erre a szigorúan titkos útra, mégpedig azért, mert a lányt üldözik a hatóságok. Hmm… ez nálam se lenne a legjobb ajánló egy könyvhöz, de Allende tehetséges mesélő, és szenvedélyes feminista, amitől ez a történet egyre és egyre érdekesebb lesz. Élvezet elmerülni benne, és csak hagyni, hogy magával sodorjanak az események, érzelmek, gondolatok. Hol Maya rémes menekülése tárul fel, hol meg a békés chilei falu szépsége és nyugalma hívogat. Maya önpusztítása mögött komoly társadalmi problémákat, főleg kiszolgáltatott nőket lehet felfedezni, a történet mégis fájóan bizakodó marad, és néha mégis mintha csak nyaralnánk, egy olyan elzárt, távoli kultúrát megismerve, amiről ritkán olvashatunk.
~
Guernsey
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Nosztalgikus, szívet melengető és igazán könyvmolyoknak való helyszínt mutat be ez a levélregény. Guernsey szigetét talán sose fedeztem volna fel nélküle, pedig ennél a gyönyörű tengerpartokkal szegélyezett, vadszőlővel futtatott apró tanyákkal, impozáns vidéki kúriákkal, legelőkkel és kanyargós sövényekkel teleszórt tájnál tökéletesebb búvóhelyet keresve se lehetne találni a nyári hőségben. Lakóit is megkedveltem, szívem szerint mindenkinek bemutatnám őket! 🙂 (Tavaly film is készült a történetükből, és bár látványra az se semmi, de így is csak halvány utánzata az eredeti hangulatnak…)
~
Isztambul
Elif Şafak: Az isztambuli fattyú
(+A bolhapalota, Éva három lánya, Az építészinas)
A „háztáji mágia és konyhakerti boszorkányság” kedvelőinek ajánlva. 😉 A könyv mellé eszegessetek aszalt kajszit, kandírozott narancshéjat, pisztáciát, mandulát, mazsolát. Igyatok egy csésze jó erős török kávét, és készüljetek fel egy hóbortos nőkből álló családra – ahol a férfiak hirtelen, idő előtt elhaláloznak -, Szultán és Pasa macskagenerációkra, a hétköznapok apró csodáira, meg egy utazásra Isztambulba, „ahol még az utcakövek is számtalan titkot rejtenek.” (Shafak a többi könyvében is csodálatos képet fest a városról, érdemes azokba is belekezdeni, de nekem ez marad a kedvencem.) 🙂
~
Lansquenet
(+Csokoládés barack, Epertolvaj, Szederbor)
Ebben az eldugott kis francia faluban igazán varázslatos dolgok kezdenek történni, amikor megérkezik Vianne Rocher és lánya az északi széllel. A változás szelével. Megnyitják kicsiny csokoládézójukat – az elsuttogott titkok, álmok, vigaszok és kísértések menedékét. A helyet, ahonnan lassan-lassan megannyi színnel, ízzel és illattal gazdagítják a falu életét. Olyan igazán franciásan keserű, édes, ösztönös, élettől lüktető és elgondolkodtató történet ez, ami megtanít, hogy másképp is lehet élni… (És ebből még a film is tökéletes!) 😉
~
Európa-körút
Szabó Magda: Hullámok kergetése
Tavaly nyáron Magdával kergettem én is a hullámokat, keresztül egész Európán. Északi-tenger, Temze, Szajna, Majna, Rajna, Néva, és így tovább… de igazán Itália partjainál volt elemében az írónő – ez a leglelkesebb része a könyvnek (csak halkan és zárójelben, de azt mondanám, hogy olvassátok akár csak ezt a részt, a többit pedig tartogassátok későbbre.) 😉 Beszámolóiban végig inspirál, megnevettet, elgondolkodtat és közben olyan eszméletlenül érzékletesen írja le az úti élményeit, hogy mi is átéljük az utazás fáradalmait és a nyár esszenciáját. Babér, mirtusz, olajfa, leander, napszag, forróság. Ciprusszegte utak és sziklaösvények kanyarognak fel egyre magasabbra és izzik sarunk alatt a kavics… aztán ott vannak a kristálytiszta vizű öblök, a lassan fodrozódó hullámok és meredek szirtek, ahol azt várjuk, hogy a vihar partra mosson egy alélt idegent. 😛
Legjobb csak úgy menni. Az ember elindul cél nélkül, reggeli után, megnéz egy kirakatot, megmosdik valami kút alatt, ha elfárad, leül egy lépcsőre, kőpadra egy parkban vagy az utcán, esetleg iszik valami frissítőt, s mint valami arany méhkas, zümmög körötte a város. A gyerekkori vakációk abszolút kötetlensége tér vissza, nincs megszabva, hol, mikor ebédel vagy vacsorázik az utazó; esetleg sehol, esetleg az utcán, állva, lehet két órával előbb vagy hárommal később, mint rendes körülmények között szokott.