Floridai út ide vagy oda, mégsem csak ez határozta meg az egész nyarunkat – a Balatonon töltött idő sokkal inkább! Ott megvan minden, amit csak kívánhatok, főleg mert ott tudunk kicsivel több időt együtt tölteni a családunkkal. Bár az erdei kirándulások kicsit visszaszorultak a siófoki hétköznapjainkban, ilyenkor a ráérős lusta napok is pont elegendőek a vízparton a fák alatt nézelődve, vagy a nyaralóban hűsölve – nagy beszélgetésekkel, esti sütögetésekkel, kikötői sétákkal. Így is olyan gyorsan elteltek a hetek, alig hiszem el, hogy már vége is a nyárnak!

Ez a nyár végre olyan volt, mint egy kis fellélegzés az elmúlt évek után. Nem is akartuk elvesztegetni egyetlen pillanatát se. Ha valamit megtanultunk, hát azt biztosan, hogy ne halogassunk semmit, mert lehet, többet nem lesz rá lehetőségünk. Szóval az első héttől kezdve beosztottuk az előttünk álló nyári hónapokat, mesélem is, mi mindennel:

Sokáig gondolkodtam, hogy megírjam-e a posztot, mert erről az évről eddig nagy egészében csupa fájdalmas emléket őrzök. De még a legnehezebb időszakokban is vannak pillanatok, amikbe lehet kapaszkodni, és ezt szeretném erősíteni.

A nyarak nekem mindig emlékezetesek. Bár a hőség nem éppen a szívem csücske, mégis ilyenkor tervezgetek és várok a legtöbb mindent. Most se volt ez másképp – hiába ez az idei furcsa helyzet -, boldogabb nem is lehetnék, mert minden, amire igazán vágytam, minden, ami a nyári papucslistámon szerepelt, meg is valósult!

Ezt a nyarat sose felejtem el! 😀 Végig dolgoztam, kávén és barackon éltem, lebarnultam, nem aludtam, lelkesedtem, alig olvastam, sorozatotokat pedig szinte nem is láttam… Felfordult az egész világom, de ennél jobban nem is élvezhettem volna, mindjárt mesélem miért:

Tovább olvasom… →

Túléltük a kánikulát! Vagy még ne kiabáljam el? 🙂 Nem vagyok a hőség rajongója, és idén a szabadságom nem is a pihenésről szólt, de minden egyes gombóc fagyit kiérdemeltem és a nyár rengeteg új élményt tartogatott. Ezekből válogattam össze néhányat. Tovább olvasom… →