Az idei tavaszra semmi panaszom nem lehet, korán érkezett és végig kitartott a kellemes idő, amit annyira szeretek. Se nem túl hideg, se nem túl meleg. Ráadásul májusban több eső is érkezett felénk. Nem győztem gyönyörködni a természetben az utóbbi hetekben, a kirándulások mellett pedig megannyi érdekes film- és könyvélményről is szeretnék mesélni ebben a posztban:
FILMEK / SOROZATOK :
♥ Miss Austen – Annyira vártam ezt a sorozatot! Már könyvben is nagyon okos történetnek gondoltam, de ebben feldolgozásban most még boldogabbá tett. ♡ Pont azt az igazi régi BBC-Austen hangulatot adta nekem, amit szeretek, (és szerencsére nem az utóbbi idők modernizált verzióira hasonlított). A sztorinak ugyan nem Jane, hanem a nővére, Cassandra a főszereplője. Ő volt az, aki – az irodalomtörténészek és a rajongók nagy bánatára – a testvére halála után a levelezését cenzúrázta. Pont ez a cselekmény egyik mozgatórugója, de emellett kapunk még rengeteg visszaemlékezést is. Annyira jólesett belefeledkezni, nekem újranézős kedvenc lesz! ♡
♥ Angliába többször is visszatértem még a tavasszal: a Malory Towers egy békebeli brit lányiskolában játszódó sorozat, ami igazi kikapcsolódást nyújt. Semmi nagyszabású kaland vagy rejtély, csupán a gyerekek hétköznapi kalamajkáiról szól – Enid Blyton könyvei alapján. (Az írónő életéről Helena Bonham Carter főszereplésével készült film, amit szintén most néztem meg. Bevallom, eddig nem sokat tudtam róla, és most döbbenten állok előtte, megkedvelni nem lehet, annyi biztos.)
♥ Marlow Murder Club (A marlow-i nyomozóklub), a brit kisvárosi krimiknél nincs hangulatosabb, de kezdünk kifogyni belőlük, és olyan lassan készülnek az újabb részek! :’D
♥ All Creatures Great and Small (Az élet dicsérete) végre bepótoltam a 4. és 5. évadot. Talán nincs is még egy sorozat, ami ennyire szívet melengető lenne! Remélem még sokáig folytatják.
♥ Végre megjelent a White Lotus 3. évada és alig bírtam magammal, hogy nézhessük! Az előzőekhez hasonlóan viszont most is összevártuk a részeket és a szüleimmel együtt kezdtünk bele Húsvétkor. Az eddigi évadok hatalmas élmények voltak, a mai napig emlegetjük őket! De már az, hogy az intro ikonikus zenéjét lecserélték, egy kis csalódás volt. (Csak itt-ott tűntek fel a jellegzetes hangok, és nagyon koncentráltunk, mire próbálják olyankor felhívni a figyelmünket.) 😛 Nem éreztem most ugyanazt az erőt a történetben, de ettől függetlenül továbbra is ott a helye a kedvenceim között.
♥ A sorozatnézéseink közül emlékezetes maradt A rezidencia – bár az első részeken alig bírtam ébren maradni, végül belerázódtunk és nagyon kíváncsi voltam a végkifejletre. A madarászás pedig kifejezetten jó kiegészítése és üde színfoltja volt a jeleneteknek. Néztünk még jó néhány nyomozós-gyilkosos sorozatot a világ számos pontjáról, de úgy érzem, azok nem hagytak maguk után semmi maradandót: A különös kertész, Amikor senki sem lát minket, A Sakál napja, Megzsarolva, Igaz történet alapján, Üvegkupola… de a figyelmünket azért lekötötték egy-egy estére.
♥ A Szirmokba zárt szavak viszont tökéletesen nekem való sorozat volt! ♡ A női összetartás ereje, családi titkok és traumák feloldása, a virágok nyelvében rejlő varázslat! (Még egy könyvtár és egy selkie történet is fontos szerepet kapott benne!) Régebben annyi hasonló történetet olvastam – ezt éppen nem, pedig ezer éve a várólistámon volt… Imádtam az első epizódtól az utolsóig, amin persze kisírtam a szemeimet. Több figyelmet érdemelne, nézzétek ti is!
♥ Idén tavasszal több magyar produkciót is láttunk. Leginkább a Véletlenül írtam egy könyvet filmre voltam kíváncsi, és amikor márciusban haza látogattam, még éppen adta a szekszárdi kis mozi, így az utolsó előadásra pont be tudtunk ülni Anyával. Kedves történet, ötletes grafikai és vizuális megoldásokkal, formabontó karakterekkel, néhány emlékezetes pillanattal. Semmi eget rengető újdonság, mégis megérte rászánni az időt. Megnéztük az óriási sikerű Futni mentem filmet is, és nagyon jót szórakoztunk rajta mi is, de ennél mélyebb nyomot nem hagyott. Illetve nem maradtunk ki mi sem az egész Hunyadi-őrületből se. Még mindig nagyon kettősek az érzéseim ezzel a sorozattal kapcsolatban. Érdekes volt követni részről részre, de annyi problémám van vele, hogy hosszú lenne itt mindet kifejteni. (Ettől függetlenül bármikor szívesen beszélgetek róla, ha van kedvetek hozzá!)
▽▴▽
KÖNYVEK :
♥ Janice Hadlow: A másik Bennet lány – Ez volt idén a szokásos tavaszi Austen-hangulatomhoz választott regény. Nagyjából a könyv felénél sikerült lelassulnom Mary történetéhez – onnantól már igazán tetszett. Nem gondoltam, hogy ennyi türelem kell majd hozzá, de jobban belegondolva pont ez illik Mary személyiségéhez… 😀 A Büszkeség és balítélet az egyik legnagyobb kedvencem, többször olvastam, a feldolgozásait pedig megszámlálhatatlanul sokszor láttam. A kiegészítő kötetei közül a Longbourn árnyékában azért jóval érdekesebben nyúlt az eredeti történethez, de örülök, hogy ez a könyv is a kezembe került. (És persze most azonnal indulnék a Tóvidékre!)
♥ Három ifjúsági regény is jutott erre a tavaszra, mindben valamilyen rejtélyes bűnügyet kell megfejteniük a talpraesett és okos kisasszonyoknak. Mindhárom hangulatos olvasmány volt, érdekes történelmi morzsákkal, de a kedvencem egyértelműen a Deepdean Leányiskola növendékeinek története volt közülük. Az Úrilányok nem gyilkolnak igazi szívemcsücske sorozat ♡ a második kötetéhez pedig tökéletesebb időzítést el se tudtam volna képzelni, a lányok épp tavaszi szüneten voltak a Fallingford kastélyban. Orczy Mimi kalandjai Franciaországban folytatódtak, ahol egy izgalmas versenyen is részt vehetünk Párizs és Nizza között a kor első zötykölődő autómobiljaiban. A fotográfuslány története pedig Visy Masa és a Nyugatosok körül forog a századfordulós Budapest forgatagában.
♥ Jelentem, a télen újjá éledt Sisi-lázam még mindig tart. A Szenvedély a rang fogságában kötettel folytattam a róla szóló könyvek sorát, amiben Káli-Rozmis Barbara érdekes részleteket emel ki nem csak Sisi életéből, de a hozzá közel állókéból is. Az Útközben Erzsébet királynéval pedig az utazásaikat mutatja be Festetics Mária grófnő és Nopcsa báró levelei alapján, amiket az itthon maradt Ferenczy Idának írtak.
♥ A Micsoda anyák voltak kötet egy ideje már az otthoni polcomon várakozott, most végre elkezdtük Anyával lapozgatni és kielemezni a benne felvonultatott életrajzokat. Budai Lotti és Zubor Rozi Micsoda nők voltak! podcastjét nagyon kedveltem, és szeretném a többi közösen megjelent kötetüket is sorra keríteni!
▽▴▽
PROGRAMOK :
♥ A márciust a most már hagyománnyá váló szülinapos utazásunkkal kezdtük, méghozzá az osztrák hegyek közé. Mennyi minden fért bele ebbe a hosszúhétvégénkbe, az előző posztban meséltem. 🙂
♥ Idén tavasszal többször is tudtunk a Balatonon hosszabb-rövidebb időket tölteni. Először egy egész hétre elbújtunk a világ elől, sokat esett az eső, és még a természet sem kezdett igazán ébredezni téli álmából, csak néhány virágzó fát láttunk, de így is tökéletes kikapcsolódás volt tenni egy-egy sétát a kedvenc helyeinket, a Szamárkő fölötti dombon, vagy a földvári Kelta sétányon le a kikötőig. Felfedeztünk néhány új helyet is, például tudtátok, hogy a szántódi nádasban épült egy kis kilátó, ahonnan elképesztő a környék látképe? 🙂 Nagyobb kirándulásként átmentünk Füredre, és a Koloska-völgyben tettünk egy nagyobb kört.
♥ Az első áprilisi hétvégén a Balaton észak-nyugati csücskébe tértünk vissza, amit tavaly már elkezdtünk alaposabban felfedezni, de még bőven tartogatott látnivalókat. A bázisunk most Tapolcán volt a Hotel Gabriellában, amit egy régi malomból alakítottak ki közvetlenül a tó partján (jó szívvel tudom ajánlani, ha errefelé jártok.) Természetesen, ha már itt voltunk, nem hagyhattuk ki a tavasbarlangban csónakázást sem. Egyik programunk jobb volt, mint a másik, nem is tudnék kedvencet választani! A Folly Arborétumra már régóta kíváncsi voltam, és teljesen magával ragadott a hely hangulata. Kanyargó kis ösvények, tökéletesen elhelyezett pihenők, rengeteg ötlet és elképesztő felhozatal fenyőkből, ciprusokból, cédrusokból. Gyönyörűen gondozott park, na és az a panoráma! A tölgyligetben megbújó kis kilátó már csak a ráadás. Nem csodálom, hogy ekkora népszerűségnek örvend ez a hely. Szombatra Csobánc várának meghódítását terveztük. Tökéletes időnk volt hozzá, az egyetlen fájdalmam csak annyi volt, hogy rajtunk kívül még jópáran gondolták így. Könnyen követhető kijelölt út visz fel a parkolótól, egész gyorsan fel lehet kapaszkodni a meredek emelkedők ellenére. És persze már alig vártam, hogy megpillantsuk a romokat! Kell ugyan hozzá egy kis képzelőerő, hogy az itt álló kőfalakban meglássuk a hajdan volt várat, de nekem így is páratlan élmény volt. 🙂 Csobánc után még tettünk egy kitérőt a Káli-medencében, a Mindszentkálla és Szentbékkálla közti Kőtengerhez. Ez egész könnyen megközelíthető, túrához nem szokottaknak is csak egy kellemes kis sétával körbejárható, és itt áll a híres Ingókő is. 😉 Vasárnapra megérkezett a beígért hidegfront, de ez sem tarthatott vissza minket, hogy az utolsó napunkon még meghódítsuk a Szent György-hegyet, és meglátogassuk a legendák szerint itt elő sárkányt – vagy legalább a barlangját. Bár a hatalmas szél néhol majd lefújt minket, de így is megérte felkapaszkodni, tökéletes lezárása volt a kirándulásunknak. Ez a térség kezd az egész országban a kedvencemmé válni.
♥ Az újjáéledő természet figyelése persze minden tavasszal olyan boldoggá tesz! A friss, üde zöld színek, a virágzó fák és bokrok, a kismadarak csicsergése lépten-nyomon. (Már egyre többet felismerünk közülük.) A Sopron körüli erdei kirándulásaink mellett kiemelkedett a Jeli Arborétumba tett látogatásunk. Utoljára egy általános iskolás osztálykiránduláson voltam itt, amit kedves emlékként őriztem, és most visszatérve is ugyanolyan lenyűgözőnek találtam, főleg, hogy már pont virágzottak a rododendronok.
♥ A májust otthon kezdtem, Szekszárdon. ♡ Az Anyák napi csavargás kihagyhatatlan nálunk, most a bajai Sugovica partra mentünk át a nagymamámmal együtt. Kávéztunk, fagyiztunk, nézelődtünk, és végre jó sokat tudtunk beszélgetni. A többi napot a vendégházunk körüli teendők töltötték ki – még ha jól el is fáradtunk, de így is nagyon élveztem minden pillanatát.
♥ A hónap további részében újra Ausztriáé lett a főszerep. Hétvégente a barátainkkal jártunk át kirándulni és felfedezni gyönyörű tájait. Elsőként Myrafälle volt a célunk, ahol lépcsőkön és hidacskákon lehet követni egy vízesés útját. Egészen mesebeli hely, és egyáltalán nem megterhelő, gyerekekkel is szuper program lehet. A következő hétvégén viszont már egy igazi túra várt ránk fel a Medve-szurdokban. Képek alapján egészen hasonló is lehetne, itt is egy vízesés útját követjük pallókon, lépcsőkön, csak sokkal nehezebb terepen. Az élményért cserébe persze minden lépcsőfok megérte! Utána még egy hangulatos sétát iktattunk be a Laxenburg-i kastélyparkban. Sisi és Ferenc József itt töltötték anno „nászútjukat”. Több kastély, rom, és emlékmű is található a parkban, rengeteg eldugott kis ösvény, taván pedig még csónakázni is lehet. Mi ezt most nem próbáltuk ki, csak a picike kompot, ami a Franzensburghoz visz át. Nagyon tetszett, szerintem jövünk még!
♥ És tudjátok, miből nem volt még hiány ezen a tavaszon? Társasozásokból! 😀 Az egyik barátunkról kiderült, hogy elképesztő arzenálja van, és fel se tudom sorolni, mennyit próbáltunk ki a gyűjteményéből. Annyi biztos, hogy a kedvenceink közé lépett elő a Cryptid – amit a doboza alapján meg nem mondtam volna. Illetve én állandóan a Bandido/Bandida játékokhoz térnék vissza szívem szerint. 😀
▽▴▽
Nektek hogy teltek az elmúlt hónapok?
A sorozat eddigi részei:
2025: Tél
2024: Tél / Tavasz / Nyár / Ősz
2023: Tél / Tavasz / Nyár / Ősz // 2022: Tél / Tavasz / Nyár / Ősz
2021: Tél / Tavasz / Nyár / Ősz // 2020: Tél / Tavasz / Nyár / Ősz
2019: Tél / Tavasz / Nyár / Ősz // 2018: Tél / Tavasz / Nyár / Ősz