Ti nem úgy érzitek, mintha egyfolytában az elengedést kellene tanulnunk, és egyre keményebb feladatok elé állítanának az utóbbi évek? Nekünk annyi veszteséghez és változáshoz kell alkalmazkodnunk az elmúlt időszakban, hogy még többet jelentenek ezek az apró örömök, amiket itt szeretek összegyűjteni az évszakok végén. Úgyhogy jöjjenek is a jó dolgok:
Tovább olvasom…
Úgy tűnik, három év után ez volt az utolsó pécsi tavaszunk, így ezzel a poszttal szeretnék most búcsúzni a Mecsektől. Dombjait-völgyeit jó párszor bebarangoltuk az elmúlt időben. Előtte sose gondoltam volna, hogy egyszer ezeket az erdőket fogom a legszebbnek és legváltozatosabbnak tartani. Bármerre is indulunk, egy-egy kanyarulattal arrébb már egészen más arcát mutatja – bükkös, tölgyes, vagy fenyvesekkel benőtt – akár egyetlen séta alatt többet is láthatsz. Nem egész napos túrákat ajánlok, csak ötleteket szeretnék adni, ha idelátogattok, hol érdemes tenni egy szuper délutáni kört. És persze megmutatni, nekünk mik lettek a kedvenc helyeink.
Tovább olvasom…
A Témázás márciusi bejegyzéseiben a nőnap kapcsán a kedvenc női karaktereinkről írunk. Megosztjuk a kedvenc inspiráló történeteinket, legyen szó fikcióról vagy a valóságról. Bemutatjuk azokat az erős női főszereplős történeteket, amelyeket bátran ajánlunk.
Tovább olvasom…
Tudtátok, hogy a januári teliholdat farkasholdnak is nevezik? Az év leghidegebb napjai amúgy is összekapcsolódnak valahogy a farkasok szimbolikájával. Az idei télre én is önkéntelenül egy róluk szóló könyvet választottam a várólistámról, ami aztán felelevenített bennem egy csomó emléket. Ezek a történetek következnek most, és egy kicsit még több is – kedvcsinálónak, vagy egyszerűen, hogy meglássuk a szépet ebben a néha kissé zord időszakban is.
Tovább olvasom…
A szokásos összefoglaló az elmúlt – kicsit borongós hangulatú – három hónap fénypontjairól:
Tovább olvasom…
Véget ért a nyári szünet – és az oktatással együtt újraindul a Témázás! Méghozzá a kedvenc iskolában játszódó történeteinkkel. A szeptemberhez még akkor is hozzátartozik az új tanév izgalma, ha már rég elballagtunk és lediplomáztunk, de így is jó néha nosztalgiázni és visszahozni egy-egy regénnyel a hangulatát.
Tovább olvasom…
Sokáig gondolkodtam, hogy megírjam-e a posztot, mert erről az évről eddig nagy egészében csupa fájdalmas emléket őrzök. De még a legnehezebb időszakokban is vannak pillanatok, amikbe lehet kapaszkodni, és ezt szeretném erősíteni.
Tovább olvasom…
Sopronnak mindig kiemelt helye volt a szívemben. Kislányként a nagypapámat hallgattam mesélni róla, aki itt tanult az erdészetin. Aztán jöttek a Tündérfesztiválok, amitől a legkülönlegesebb városnak tartottam az egész országban. De igazán csak tavaly óta kezdtem megismerni a kirándulásainkkal. Most ehhez szeretnék ötleteket adni, ha lenne kedvetek egy soproni kiruccanáshoz.
Tovább olvasom…
